Üdvözletem! Nagy nehezen, de elkészült végre a harmadik fejezet. Bogi és Gergő érdekes szituációba kerülnek. Vajon miként jutnak ki ebből? Jó volt ezt a fejezetet írni, mert pörögtek az események, de ez még csak a kezdet. Tartogatok még érdekes dolgokat. Egy kis ízelítő:
Szaporán veszem a levegőt, miután kinyitom a szemem. Csak egy álom volt. Mellkasom fel-le jár, és minden mozzanat még élénken a fejemben van. Az órám továbbra is zajong, így egy mély levegőt szívok be, amit lassan ki is fújok, hogy legyen erőm lekapcsolni. A csend azonnal letelepszik a szobámra, csak a takarom susog, ahogy mozgolódom. A fény erőteljesen világít be, ami azt sugallja, ma is szép időnk lesz. A párnát elveszem a fejem alól, hogy magamhoz szorítsam. Egy ilyen álom után, mégis hogyan nézzek a szemébe? Majdnem megcsókoltuk egymást. Igaz, hogy csak álom volt, de pár dolgot leszámítva, annyira valódinak tűnt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése