Ha Bogi szemszögéből nézzük a dolgokat. A két frissebb fejezetet annyira imádtam írni, hogy azt leírva sem tudnám jól elmagyarázni. Igyekeztem arra, hogy Bogi változása látható legyen (remélem, ez sikerült), valamint az érzései is fordulatot vettek. Egy pici a tizenegyedik fejezetből:
A telefonom a megszokott időben ébreszt fel. Ismét hétfő van. Elkezdődik egy újabb hét, azonban változtak a dolgok. Gergő és én nem vagyunk együtt. Összejött a matektanárral, és már igazán meghitt a hangulat kettejük között. Képesek csókolózni mindenki szeme láttára. Vajon mikor kezdték el a kapcsolatukat? Gergő ezért viselkedett furcsán aznap, amikor sikerült lebuknunk. Így értelmét nyeri ez az egész.
Az elmúlt két hét gyorsan eltelt, noha voltak olyan napok, amikor kissé nehezek voltak. Itt leginkább a Gergővel és Andreával tartott óráimra gondolok. Gergő nincs jól, és ez látszik is rajta. Sajnálom, ugyanakkor nem tehetek semmit az érdekében. A legjobb az lenne számára, ha elfelejtene. Idővel sikerülhet is neki, ha ő maga úgy szeretné. Megtehetném, hogy elmondom neki, de félnék kettesben maradni vele. Na nem azért, mert tennék vele bármit is, amit korábban tettünk. Inkább azért, mert ő cselekedne. Akárhányszor ránéztem, észrevettem a tekintetében az érzéseit. Még mindig szeret, és ez baj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése